Barkács sztorik, képek

Adó, adó, adó...

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerdán jelentette be a kormány jövő évi 367 milliárdos költségvetési kiigazító intézkedéseit, amelyek egyik eleme a közműadó. Ezt a helyi építményadó kiegészítéseként a villany-, gáz-, víz-, csatorna-, távközlési (telefon, kábeltévé, internet) vezetékek nyomvonala után, ezek tulajdonosára vetik ki; méterenként 100 forint adó vethető ki.

Húsz méter széles az utcafrontunk. Kábeltv+telefon+net (1 vezetéken), vízvezeték, csatorna, villany, gáz, azaz 5 közművezeték.

5 x 20 m x 100 Ft = 10.000 Ft/év, durván havi egy ezres.

(Budapest úthálózata egy 1995-ös adat szerint 4200 km. 5 x 4.200.000 m x 100 Ft = 2.100.000.000, azaz kicsit több mint 2 milliárd Ft csak a fővárosban.)

Mégis ki más fizetné meg, mint a lakosság? Kiváncsian fogom várni a jövő évben a közműszámlákat...

Most olvasom, hogy az ócsai "lakópark" házai hagyományos tégla szerkezetűek lesznek, és a mostani hőtechnikai igényeket kielégitik. A fűtést egyedileg, kályhával kell megoldani, mivel gáz nem lesz.

A mai hőtechnikai előirások szerkezetekre (csak azokat irom be, amik ide érdekesek):

- falazat: 0.45 W/m2K

- padlásfödém: 0.3 W/m2K

- padló: 0.5 W/m2K

- nyilászárók: 1,6 W/m2K

Vegyük ezeket a sarokszámokat, illetve az ehhez közeleső rétegrendeket, és végezzünk egy fűtésköltség számitást teljes szezonra vetitve, egy 80 m2-es épületnél:

(A magyarországi téli átlaghőmérséklet +4 fok a téli szezonban, a belső hőmérséklet 22 fok. A fűtési napok száma 180 nap, szigeteletlen épületnél 18 órányit fűteni kell az állandó komforthoz. A kályhás fűtés (vagy egyéb vegyestüzelés) hatásfoka 65%)

Látható, hogy egy ilyen kis épület fűtése is meglehetősen nagy terhet fog jelenteni a családoknak, ha a korábbi könnyűszerkezetes-überszigetelt házhoz képest nézzük a dolgot. Megjegyzem: a kettő kiviteli költsége majdnem ugyanannyi lett volna.

Ezt a házat is könnyen-olcsón szigeteltebbé lehetne tenni, pl:

- 38-as tégla+perlites vakolat helyett 30-as+8 cm EPS szigetelés. A kettő ára közel azonos, mivel a vakolás munkadija fedezi a hőszigetelés diját, az anyagár jó része pedig kijön a két tégla árkülönbségéből és a vakolat árából.

- 15 cm padláshőszig helyett +10 cm-el maximum 1000 Ft/m2 árral lehet számolni a többletköltséget

- lábazati hőszigeteléssel és/vagy a padló jobb hőszigetelésével

Ezek alapján:

1 mázsa tüzifa ára kb 2300 Ft.

A most kialakuló állapotnál tehát kell 48 q tüzifa, ami kb 110.000.- Ft/szezon. Valljuk be, nem olyan egetrengető, de a kicsit jobban hőszigetelt változatnál ez csak 73.000 Ft/szezon lenne.

A problémák:

1. ahogy a cikkben is emlitik, valakinek mindig otthon kell lenni táplálni a tüzet (vissza az őskorba), továbbá helyiségenkénti kályhapakolgatás nem olyan kényelmes (hamuzás, begyújtás, stb).

2. nem beszéltünk még arról, hogy a 48 mázsa tüzifát száraz helyen kellene tárolni

3. PB palackos főzés (ezt mondjuk én nem érzem akkora problémának)

4. melegvizkészités. A villanybojler egy kis család esetében is elvisz havi 8-10.000 Ft-ot, ami mindennek mondható, csak gazdaságosnak nem. Mivel gáz nincs, egyéb alternativák minden esetben drágák. Vagy a kezdeti beruházási költség (napkollektoros rásegités), vagy a későbbi üzemeltetés (villanybojler)

5. hálószobánként kell 1-1 kémény. Mivel a mai szabályok már csak a gyári rendszerkéményeket engedik (vagy szereltet), igy ez kéményenként 200-250e Ft. Miért nem lehetett előre gondolkodni, és egy külső kazánházzal csinálni egy kazános-radiátoros fűtést? Neadjaég egy puffertartállyal, ami által a hatásfok is nőne, és nem kéne egész nap pakolni a külön kályhákat?

Lehetett volna ebből egy kis mintafalut késziteni, amivel lehet kampányolni mindenhol. Ebből azonban egy középszerűnek sem mondható gettó lesz, ahol a házankénti két darab kéményből minden télen gomolyog a szürke (fekete) füst... de legalább a sikosságmentesitésre nem kell külön anyag, a hamu megteszi :]

Te beköltöznél?