Újabb elképesztő történet látszik kibontakozni "szeretett" fővárosunk egyik komolyabb beruházása kapcsán. Mint arról az Index is beszámolt, a főváros csak egyösszegű részszámlát kap a Margit hid felújitásáról, tételes bontás nélkül.

Kedves Hozzá-nem-értők, Tisztelt Pénzt-innen-is-lenyúló-politikusaink!

 

Elmesélem, ennek hogyan kell működnie egy beruházás kapcsán.

(Jómagam legutóbb elég keményen beleléptem egy 12 milliárdos magán-beruházásba, és kis idő elteltével azt vettem észre, hogy nyakamon az egész project, mindenféle költségvitával és elemzésekkel együtt.

A kivitelezőnek az utolsó szögig el kellett számolnia azzal, hogy mire kér pénzt. Heti egy napunk ment rá, hogy mindent végigellenőrizzünk. Ez egy teljes nap egy rohadt nagy kupac papir között, egymást a pokolba kivánó felekkel az asztal túloldalán.)

Van egy kiviteli terv, amihez kellett lennie egy tételes árazatlan költségbecslésnek is. Ezt árazták be a pályázók, ez alapján lett kiválasztva a mostani kivitelező.

Voltak közben felmerülő pótmunkák, előre nem látható munkarészek, amiket a feltárás után szintén be lehet árazni tételesen.

Kérdezem én a Tisztelt Műszaki Ellenőr Kollégától:

- mi alapján állapitja meg a százalékos készültségi fokot? Ha a kiviteli tervben történő munkarészek befejezése után, akkor miért nem lehet ezt számszerűsiteni? Vagy kimegy a hidra, belecsulázik a folyóba, és beir +2%-ot ránézésre?

- ha nincsenek tételes listák, hogyan kérhető később számon a beépitett anyagok minősége, és mennyisége? Ennyi erővel gyufaszálakból is összeragasztgathatják a hidat, hiszen lászólag az is haladás a munkában...

- ha nincsenek meg ezek a tételes listák, akkor a határidő csúszásoknál hogyan fogják a kötbéreket elszámolni? Ha van pótmunka-igény, ami nem szerepelt az eredeti ütemtervben, akkor azért a főváros nem kérhet kötbért. Viszont az eredeti tételek csúszása miatt igen. (kicsit ennél persze bonyolultabb, de leegyszerűsitve ez a lényeg)

Válaszukat a blog mailcimére várom.

üdvözlettel:

K.Kelemen