A házilagos falfűtés posztban ígértem, hogy régi házrészen lévő szobákban mennyezetfűtés lesz. Mivel édeskettesben kergetőzünk párommal a házban, így eddig nem volt létszükséglet ezeknek a szobáknak a befejezése. (más kérdés, hogy se időm, se anyagi forrás nem jutott rá :))
Egy barátom (nevezzük Péternek) szintén házilagosan bővítette-alakítgatta a házukat, és a mennyezetfűtés igénye előbb jelentkezett nála, mint nálam.
Mivel a gyári mennyezetfűtés rendszerek iszonyatos árban vannak, így keresgélni kezdtünk egyéb lehetőségek után. Kezdetben arra gondoltunk, hogy 15 mm vastag gipszkartonba belemarjuk a 10 mm-es csőnek a vonalát, és telibe glettelés+hálózás után mehet fel a mennyezetre. Olvastam egy fickóról, aki épített egy állványos gépet ehhez a maráshoz, és saját magának a szükséges mennyiséget legyártotta. Hátrányként említette, hogy szállítani lehetetlen a becsövezett táblákat, mert borzasztó törékenyek. Ráadásul nem vagyok otthon a vezérlés+egyéb francok dolgában, így elvetettük ezt a lehetőséget.
Maradt a gyári rendszerlemez, 40x100 cm-es méretben, 2000-2200 Ft-os darabáron. Amint látható ez csak egy alu lemez, ebbe még megy bele a cső, plusz a gipszkarton.
Számoljunk azzal, hogy gipszkarton álmennyezet mindenképpen szükséges, tehát a vázszerkezet és a gipszkarton kiesik, így egy m2 mennyezetfűtés ára: 2000 (panel) + 4x160 (10-es cső) = 2.640 /40*100 = 6.600 Ft
Az ilyen mennyezetfűtés hőleadása 80W/m2, egy átlagos szobai hőveszteség 1000 W körül alakul, tehát nagyjából teljes felületet be kell tekerni. (mindenképpen érdemes pontos számítást csinálni!)
Törtük a fejünket, végül arra jutottunk, hogy kis ész-összedobással mi is meg tudjuk csinálni ezt a lemezt. Pár hétvégés fejtörés és sok kísérletezés után megszületett a présgép, amivel le tudtuk gyártani magunknak a rendszerlemezt féláron. A gyárival szemben annyi hátránya van, hogy a vájatba a cső nem pattintható bele, csak belepasszol.
Ezután nekiestünk a tartószerkezet készítésének. Nálam elég sok minden megvolt a fémvázhoz, így én ezzel dolgoztam. Papiron kiosztottam a vázszerkezetet és a fűtési mezőket is kiszámoltam (erről később).
1. Kiindulás
Az alap indulási helyzet egy régi fafödém, repedezett vakolattal, kis középső belógással:
(a kávavakolatok, villanyszerelés, stb még hátravan)
2. Tartók
Én direktfüggesztőket használtam, mivel a vakolat+nád felett deszkázás van, sima facsavarral fel tudtam fogatni:
3. Hőszigetelés
Bár van felül is hőszigetelésem, nem akartam, hogy a mennyezetfűtés átfűtse a fafödémet, így 5 cm hőszigetelést raktam fel a fűtés fölé:
Amint látható, a direktfüggesztőkön átszúrtam a táblás hőszigetelést, és Z-alakban bedrótoztam, hogy a helyén maradjon. Ahol kellett kartonpapir darabkával és facsavarral is rögzitettem.
4. Párazárás-hőtükör
Jöhetett a hőtükrös párazáró fóliázás, szintén a direktfüggesztők segitségével megdrótozva:
Nagyon fontos, hogy a párazáró fólia az illesztéseknél le legyen ragasztva aluszalaggal, azaz a párazárás tökéletes legyen. A falaknál én betűrtem egyelőre a hőszigetelés és a fal közé, gipszkartonozás előtt a falhoz ragasztom majd. A direktfüggesztőknél levő hasitékokat is leragasztgattam.
(azért fontos a jó párazárás, mert a távozó párával együtt a benti hő jó része is távozik, és a száraz levegő alacsonyabb hőmérsékletűnek is érződik)
5. Tartóváz
Ezután a méterenkénti tartószerkezet felszerelése következett kiszintezve, majd 40 cm-ként a gipszkarton tartószerkezet.
(régi födémnél érdemes pár ponton ellenőrizni a födém belógását, máskülönben bonthatjátok vissza a felétől, mint én :))
... és itt most ugorjunk át a barátomhoz, lássuk az ő házi megoldását lécezéssel:
(a lécezést 20 cm-ként tette, hogy a rendszerlemezt középen is fel tudja fogatni)
6. Rendszerlemez
Az általunk préselt rendszerlemezek 37 cm szélesre sikerültek, mint menet közben kiderült a vázszerkezetet összébb kell tolni 1 cm-t, így majd a gipszkartonból kell levágnom 5 cm-t, hogy meglegyen a rögzítés. Péter emiatt rakta 20 cm-ként a favázat, mivel nála fel volt előre csavarozva 40 cm-ként a szerkezet.
Elvileg egyébként pont jó lenne a 37 cm, hiszen 40 cm-es osztásköznél (tengelynél mérve) a tetőléc 5 cm széles, a fémprofil 6 cm, még maradna 1-1 (1.5-1.5) cm a rögzitésre, de a gyakorlatban igy mocskosul nehéz rögziteni. Fánál ráadásul az is baj, hogy a lemez bedomborul a 40 cm-es rögzitésnél, tehát a gipszkartonozáskor a közepe nem fog ráfeküdni majd. Emiatt kellett a léc-sűrités. Nálam forditóval volt megoldva a szerkezet, tehát egyszerűen arrébb tudtam ütögetni az alsó vázat. 1 cm-t összébb tolva fémváz esetén nem domborodott fel a lemez, szépen feszült.
Fémváznál a lemez:
Faváznál:
7. Csövezés
Hát volt sz*pás rendesen... Először is a két egymás melletti lemezmezőnél a csőnek át kell fordulnia a következő mezőre, ezért vagy át kell fűzni a tartóváz felett a hátralévő 15-20 méter csövet, vagy ki kell vágni a tartószerkezetből egy darabot. Péter belefutott ebbe, ő vágott. Szerencsére szólt nekem, így én már úgy csináltam, hogy a fém tartószerkezet vége ne érjen a falig.
A következő szép halál a cső rögzitése volt. Én aluszalagdarabokkal szenvedtem, ő sima barna ragasztószalagot használt. Nála két nap után a csövek jó részét elengedte a ragasztás, nálam két hét után is kitartanak.
A másik macera a csövek fordulása, ahol a viszonylag merev csövet kell 5 cm sugarú félkörben visszaforditani. Én felragasztottam ezeket a félköröket aluszalaggal a tartószerkezethez, úgy is maradt.
Péter mást talált ki, ő felrakás előtt megfúrta a hornyok végeit, és kis drótdarabokat tett bele, hogy a csöveket ezzel fixálja.
Dilemmában voltunk a nyomáspróbát illetően. Ugyanis ha ebben a felragasztott állapotban megnyomatjuk vízzel, akkor a víz súlya miatt lejön az összes cső a pitsába. Azt találtuk ki, hogy szivárgás úgyis csak a kötéseknél lehet, így a közepét nyugodtan be tudjuk kartonozni.
Elhagytunk mindkét végről féltábla karton szélességet, a többire feltoltuk a kartont. Szépen rásimult a cső a lemezre és a gipszkartonra.
8. Teszt
(Én még ott sem tartok, hogy az összes rendszerlemez a helyére kerüljön, így a gipszkartonozást és próbát Péternél ejtettük meg. Ha lesz időm befejezni nálam a szobát updatelem a tapasztalatokkal a posztot)
Péternél az egyik belső falon van falfűtés is a mennyezetfűtéssel azonos körön, így azt is teszteltük egyúttal. Az ő megoldása az volt, hogy 15 cm széles Ytong falba ácskapoccsal hornyot mart a 10-es csőnek, és ezt behálózta-beragasztózta.
Fűtés bekapcsolása előtt:
10 perc elteltével, 40 fokos előremenővel:
15 perc után:
30 perc után:
60 perc után:
Amint látható, a házi rendszer tökéletesen működik :)
Ennyi idő elteltével is érezni lehetett, hogy a szoba fűtött, jólesően sugárzott az egész plafon.
Hosszabb távú tapasztatokról természetesen beszámolok majd, szeretnék elhelyezni egy mérőbábut, ami fej-, derék-, padlómagasságban mér levegőhőmérsékleteket.
A tervezésről:
Kétféle kötési mód létezik:
a) Kisosztós: jön a nagyosztótól a 20-as gerincvezeték, és egy 2-3-4 ágú pipaszerű kisosztóval 10-es csövekre osztódik szét a fűtővíz. Minden kis kör max 30-40 méteres lehet. Nálam ilyen lesz, mivel lassan 3 éve megvannak a kisosztóim.
b) ún. Tichelman-kötés szerint. Itt a 20-as gerincről T-alakból ágazik le egy darab 10-es ág, és ebből négyet lehet egymás mögé tenni maximum, szintén 30-40 méteres kiskörökkel. A kötésben annyi a turpisság, hogy amelyik kör először ágazik le a gerincről, a visszatérőnél ennek a körnek kell utolsónak lennie, tehát a körsorrendek felcserélődnek. Péter így csinálta.
Szerintem nem nagyon lehet különbség köztük, az ár befolyásol mindent, mivel ezek az osztók nem olcsók... (Tichelmannal olcsóbb kicsit)
A csővezetésnél azt tapasztaltuk, hogy bár 2x4 mező elvileg csak 32 fm cső lenne, de a fordulások miatt ez 40 méterre jött ki, és akkor még el kell jutni az osztóig, tehát nagyon a határ. Érdemesebb inkább 2x3.5 táblát becsövezni egy körnek.
Anyagiak:
Ne számoljunk a gipszkarton szerkezettel+gipszkartonnal, mert ez mindkettőnknél kellett volna amúgy is, ahogy a párazáró fólia is szükséges.
Feleárból kihoztuk a lemezt, tehát 1000 + 4x160 = 1640/40*100= 4100 Ft/m2, plusz 4 méternyi aluszalag kb, ami 900/50x4=72 Ft, tehát durván 4200 Ft/m2.
Az én hőigényem 1000 W, be kell tekernem 12 m2-t, tehát 50.400 Ft + kisosztó vagy Tichelmann-osztók 20.000.- Ft, azaz összesen kb 70.000.- Ft.
Radiátorból a harmada lenne az összeg, bár ha alacsony hőmérsékletű előremenővel szeretnék fűteni, akkor inkább csak a fele. Cserébe viszont a mennyezetfűtés tényleg nincs útban senkinek, és 35-40 fokos vízzel fűthető...
Korábbi posztok a témához kapcsolódóan:
Utolsó kommentek