Mint azt már a korábbi posztban jeleztem, diákként a nyári szüneteket kőműves mellett töltöttem segédmunkásként, majd később inasként.
Ugyanaz a vállalkozó, helyszin Sukoró.
Egy ügyvéd megbizásából épitettünk egy családi kúriát, nagyon jó panorámával a Velencei-tóra. A tulaj valamilyen úton-módon szerzett rengeteg kisméretű téglát, melyek raklapra felhalmozva, megpucolva már a telken vártak minket, falazásra készen.
Az elképzelés szerint 51 cm-es tégla falazatot kellett raknunk ezekből. Mivel a tégla mennyiségét a tulajdonos a terv alapján kiszámoltatta a tervezővel, igy főnökünk az épittetőnek azt mondta, hogy a kisméretűvel történő falazás "zabálja" a maltert, ne csodálkozzon, ha sok mész-homok-cement fogy. Természetesen ő nem csak a falazás igényét számolta bele, hanem rátett még 20%-ot legalább, ami persze sosem épült be a házba.
De persze a bontott-pucolt kisméretű tégla is baszta a csőrét, abból is szeretett volna elraktározni. Igy utasitásba adta, hogy a falat csináljuk üregesre, "nem kell minden lukba tégla". Ebből fakadóan a házat leginkább sok száznyi egymáshoz falazott kéményhez hasonlithatnám leginkább, bár az ementáli sajt is tökéletes jelző rá. Sikerült minden 5-6. téglát kimenteni a házból, az épitkezés végére 8 raklapnyi változtatott lakhelyet...
Ugyanitt történt, hogy kaptunk tőle új állványt. Az újat úgy kell érteni, hogy számunkra volt az, mert ennél ütöttebb-kopottabb vasdarabokat nemigen látni. (alu állványok akkor még a Holdban voltak, ez nehéz vas volt) Nagyon olcsón szerezte, és ez volt a lényeg. Felállitottunk belőle 2 szint magasat, büszkén szemléltük lentről a tákolmányt.
- Valakinek ki kéne próbálnia. - nézett rám a kisfőnök.
Vállat vontam, fogtam a 60 kg-omat, és felmajomkodtam a tetejére. A hiányos korlátba kapaszkodva élveztem a panorámát, ám lentről nem hagytak nyugton.
- Na milyen? Stabil?
Válaszképpen dobbantottam kettőt. A rozsdahalom nagy nyikorgás közepette kezdett el összedölni alattam. Szerencsémre egy sóder kupac mellett suhantunk el, igy én mentve az irhámat átugrottam oda.
Az állványzatot sosem használtuk...
Utolsó kommentek