Középiskolás voltam, mikor szüleim a házba gáztüzelésre váltottak a vegyestüzelésű kazánról (jobban mondva párhuzamosan beköttették a gázt is). A gázkazánhoz kellett egy szerelt kémény is, amelyet egy helyi bádogos készitett el, és szerelt fel.
Segitettem neki szerszámokat adogattam, stb. Elvégre a mi kéményünk készül éppen... Mivel segéderő-hiányban szenvedett, megkérdezte nincs-e kedvem hétvégenként segiteni neki. Belementem, nekem jól jött a zsebpénz. Napi 1500 Ft-ot kaptam, reggel 7-től délután 3-ig. (1998, kis falu)
Szerencsére jó kézügyességgel áldott meg a sors, így hamar belerázódtam ebbe a szakmába is. Nemsokára már nem csak adogattam a szerszámokat, hanem párhuzamosan dolgoztunk együtt a tetőn.
Mivel ő is fiatal volt, gyakran futottunk össze péntek éjjel a helyi discoban hullarészegen, hogy hajnali 3-kor még igyunk egy utolsót, mielőtt reggel 7-re jönne értem.
Amikor egy tetőn az esőcsatorna elkészül, a lejtését (és hogy szivárog-e) ki szokták próbálni egy vödör vízzel. Egy ilyen átmulatott éjszaka után zöldülő fejjel dolgoztunk egész délelőtt a tetőn, raktuk fel a csatornát.
- Hozz egy vödör vizet! - fordult felém a Mester, és mászott lefelé a létráról.
A gyomrom azonban máshogy gondolta, így két kézzel kapaszkodva a csatornába, sikerült az éjjel megivott és megevett dolgokat akkurátosan belehányni. Meg kell hagyni, a lejtés megvolt...
Másik alkalommal csöveket kellett szigetelnünk üveggyapottal, majd arra csőhéjszerűen aluminum burkolatot tenni. Kilométerszám raktuk a combvastagságú csövekre a szúrós szigetelést, és persze alulról kellett szegecselni a csőhéjlemezt. Volt a csapatban pár idősebb ember, ők szerettek lazitani, amikor a főnök nem volt éppen ott. Ez konkrétan azt jelentette, hogy a tűző nap elől bevonultunk a szigetelőanyagokat tároló konténerbe, és a bálákon aludtunk. Persze lebuktunk, ugyanis nem állitottunk őrt, mindenki békésen hortyogott két órával az ebédszünet után...
Mivel a főnök nem nagyon baszott le minket, így legközelebbi alkalommal is megismételtük. Megvolt mindenkinek a kiszemelt/kifeküdt helye a bálák között, de most már a legfiatalabb éberen őrködött az álmunk felett a konténer előtt.
A meghosszabbitott ebédszünet után kómásan nekiálltunk a munkának ismét. Felhők sehol, a nap irgalmatlanul sütött. Mindenki vakarózott, mint a bolhás kutya egész nap.
Kiderült, hogy az egész konténert behintette a főnökünk az üveggyapotból kihullott porral, különös gondot forditva a fekhelyekre... Nem lazsáltunk többet.
Utolsó kommentek