Nagyon helyesen végre elindulni látszik valami a bérlakásépités frontján, ahogy az Index is irja.

Kukkantsunk bele a számadatokba kicsit:

5000 db 16 milliós költségű lakás épül, amihez 40 milliárd uniós támogatás jár, 40 milliárd pedig alacsony kamatú hitelekből jönne össze, amit az 1000 Ft/m2 bérleti dij fedezne.

Általános szemlélet, hogy ma manapság egy magánember ha épitkezik, 200e Ft/m2 áron össze tud magának hozni egy elég jó kis viskót. Ez BRUTTÓ terület, falakkal együtt.

16 millióból kijön 80 m2 bruttó tehát, ebből nagyjából 20%-ot vesznek el a falak, tehát a tényleges lakásterület 64 m2.

A telket elvileg önkormányzat és az állam adja, ahogyan hallottam máshonnan, ezzel nagylelkűen ne számoljunk.

A "lakás" azt jelenti, hogy társasházról van szó. A 16 millióból ki kell szakitani a közösségi terekre vonatkozó részek kivitelezési költségeit is (lift, lépcsőház, közlekedők, kerékpár-kukatároló, stb). Ezek kivitelezési költsége nagyjából a fele a lakásénak.

A fenti 64 m2-ből szánjunk erre 4 m2-t (800e Ft/lakást) nagylelkűen. Maradt 60 m2.

A 40 milliárd hitel 20 évre bontva 166.66 millió forint havonta, kamatok nélkül. (nem tudtam kiszámolni a kamatos havi részleteket, talán valaki kisegit)

Ötezer lakást szeretnének, 5000 db x 60 m2 x 1000 Ft = 300.000.000.-

Elvileg tehát a dolog működöképes, amennyiben ingyen jön a telek.

(érdekességképpen: Ausztriában a bérleti dij 6 euro/nm, természetesen az épités ott is ugyanennyibe kerül. Csak közben a minimálbér a magyarországi háromszorosa. Na az az igazi szociális bérlakás.)

Mik lehetnek a buktatók?