Az 1x1 sorozattal próbálok egy kis fényt vinni abba a félhomályba, ami körülveszi az egyszeri építkezőt. Lesz szó fűtésről, hőszigetelésről, falazatokról, nyílászárókról... remélhetőleg közérthetően, számokkal alátámasztva.

Idén már a sokadik alkalommal futok bele olyan kőművesekbe, akik a homlokzati hőszigetelésnél légrést akarnak hagyni a fal és a "hungarocell" között. Mondván, hogy így lélegzik a fal, és nem lesz belül penész.

Mindezt olyan meggyőződéssel mondják a tulajdonosoknak ("én már 20 éve így csinálom"), hogy teljesen megzavarják őket.

Mi az igazság?

Kevés kivételtől eltekintve (vályog, vert fal, tufa jellegű falazatok; ezekre később visszatérek) a falazatokon keresztül csak a benti pára 2-3%-a távozik, tehát elenyésző a dolog. 

A tévhitet az táplálja, hogy egy épület energetikai korszerűsítése során általában kicserélésre kerülnek a régi nyílászárók is, amelyek korábban nem zártak túl jól, emiatt folytonos volt a légcsere az épületben (filtráció). A mai leggagyibb nyílászárók, vagy a régiek bemarásos gumitömítéses felújítása gyakorlatilag lenullázza a légcserét, emiatt hamar elhasználódik odabent a levegő, és a párásabb helyiségekben a pára is kicsapódhat.

A megoldás minden esetben a kereszthuzatos szellőztetés, napi 2-3 alkalommal, 3-5 percre. Nem kell több, de lényeg a kereszthuzat! A fél órás szellőztetés teljesen áthűti a falakat, és télen ez a fűtésszámlát növeli indokolatlanul. Inkább többször, keveset.

Vagy a másik megoldás a hővisszanyerős szellőztetés.

Egyik (drágább) verziója az egész épületre kiterjedő komplett rendszer kiépítése csövezéssel, központi géppel, nagyságrendileg 1.5-2 milliós áron. Belátható, hogy ez inkább új házaknál lehet jó megoldás, ott már eleve tervezni szükséges manapság a szellőztetőrendszer csöveivel. A rendszer kiépítése és beüzemelése után nincs szükség ablaknyitogatásra, folyamatosan biztosított a friss levegő ellátás, ráadásul a bejövő hideg levegőt a kiszívott meleg levegő előmelegíti, így energiamegtakarítás is jelentkezik.

Ennél olcsóbb megoldás a helyiségenkénti hővisszanyerős szellőztetőventillátor, mely úgy néz ki, mint egy hagyományos ablak nélküli WC-be elhelyezett elszívóventillátor, de az elszívott levegő melege itt is hasznosul. Egy ilyen készülék 70-100e Ft körül van, és csupán a falba egy lyukat, valamint áramot igényel. Könnyen belátható, hogy a fő lakóhelyiségekbe elhelyezve (nappali, szobák) nagyságrendekkel kisebb összegből kijön, mint egy komplett szellőztetőrendszer. (Több ügyfelemnél építettünk be ilyet, mindenki nagy megelégedésére)

Visszatérve a falazatra, és annak a hőszigetelésére...

A pára ott tud kicsapódni, ahol a szerkezet felületi hőmérséklete alacsony. Ez akkor jelentkezik, ha az épület hőszigetelése nem teljes körű, és/vagy szarul van megcsinálva.

Tipikusan ilyen pont a fal-födém csatlakozás, ahol pl a padlásra terített gyapot hőszigetelés nem ér össze a fal hőszigeteléssel, mert mondjuk az ereszdobozolás lambériáját nem bontották vissza.

Ilyenkor a koszorún keresztül áthűl a fal-födém csatlakozás, és mivel ez sokkal alacsonyabb hőmérsékletű felület lesz, mint a többi, a pára itt kicsapódik, és megszületik a penész.

Másik ilyen tipikus rész a padló-lábazat vonala, a megfelelő lábazati hőszigetelés elmaradása esetén.

Rengeteg olyan kőműves csapat kering az országban, akik fillérekért hőszigetelnek, hibát hibára halmozva.

1. a hőszigetelő táblákat csak pogácsákkal ragasztják, hogy mögötte szellőzzön, valamint azért, hogy minél kevesebb ragasztó kelljen.

Megoldás: legalább a fal alján, tetején, szélein, nyílászáróknál a lapokat körbe kell kenni, hogy a mögé szorult (minél kevesebb) levegő zárt légréteget alkosson. Hogy ne tudjon kialakulni "kéményhatás", több szintes épületnél szintmagasságonként vízszintesen is kell egy körberagasztott sor.

A gyári útmutatás szerint természetesen minden lapot körbe kellene kenni ÉS középen 2-3 helyen pogácsázni is.

2. 

A) a lábazati hőszigetelést elhagyják, mert drága az XPS (zártcellás szigetelőanyag)

Ennek elmaradása azt okozza, amit fentebb taglaltam, azaz a fal-padló csatlakozásnál megjelenik a penész, valamint a fal melletti sávban kellemetlenül hideg lesz a padló és a fal alja.

Megoldás: bármennyire is drága a lábazati hőszigetelő anyag, meg kell csinálni. Egy beton lábazatnál már 4-5 cm XPS is rettenetesen sokat segít.

B) a lábazati hőszigetelést csak a járda betonjáig csinálják meg

Megoldás: A lábazati hőszigetelés akkor a leghatásosabb, ha a belső padlószinthez képest 80-90 cm-t lemegy. Ez alacsony lábazatnál kényes dolog, mivel a ház mellett végig ki kell(ene) ásni a földet, rosszabb esetben feltörni a járdát, és a rücskös alaptestet simára egyengetni...

Ez olyan plusz költségeket jelent, amit kevesen vállalnak be, mivel ténylegesen sosem térül meg, ha fűtési költségeket nézzük (csak komfortban). Viszont ha a penész megjelenik, akkor az ellen csak csatát lehet nyerni, háborút nem.

Általános tapasztalat, hogy ha minimum 50 cm-t sikerül leszigetelni a lábazatnál (padlószinthez képest), akkor minimalizálódik a penész megjelenésének esélye. Tehát akinek 40-50 cm-es lábazata van, ne álljon neki feltörni a járdát emiatt.

C) Nem XPS-t raknak a lábazatra és a talajba, hanem sima falra való EPS-t

Ez azért probléma, mert az EPS nem zártcellás, emiatt vizet tud felszívni magába. Ha vizet szív fel, akkor a hőszigetelő képessége drasztikusan csökken, magyarul nem ér semmit.

Ráadásul ez a víz meg is fagy, és a lábazati vakolatot ledobja magáról 1-2 éven belül.

Megoldás: csak zártcellás szigetelőanyagot szabad alkalmazni a lábazatra, illetve a járda/terasz feletti 30 cm magasságig, mivel a csapóeső kb idáig áztatja a hőszigetelést.

3. a fentebb már említett ereszmegoldás

Ez is jelentős pluszköltséggel jár, ráadásul inkább ácsmunka, mint kőműves, tehát a két szakit még össze is kell hangolni.

Megoldás: A jobb megoldás az ereszlambéria bontása, és a homlokzati hőszigetelés felengedése a fóliáig/cserépig. Egy kicsivel rosszabb megoldás, ha a gyapot van a padlástérből lebuktatva a lambériáig. Ennek a buktatója a kivitelezés (hogyan férsz oda rendesen?), valamint hogy a gyapot ne kapjon később vizet, tehát a cserép alatt legyen fóliázás.

4. A régi házaknál bent hagyott jelentős hőhidak, pl beton ablakpárkányok, konzolosan kilógó vasbeton erkélylemezek, stb.

Megoldás: Ablakpárkányok és egyéb diszítések esetén sajnos bontani kell. A konzolosan kilógó erkélylemezt pedig megfelelően körbe kell hőszigetelni (alul-felül-oldalt), természetesen odafigyelve a lejtésre, és az erkélyajtónál a kialakításra.

- 

Most térjünk rá kicsit a tényleg "lélegző" falakra. Ezek zömmel bio-anyagokból épült falazatok, amik addig szilárdak, amíg szárazak. A vályogfal amint tartósan nedvességet kap, összedől.

Emiatt az ilyen épületeknél a hőszigetelés komolyabb és költségesebb művelet.

1. Ellenőrizni kell, van-e a falaknak alulról vízszigetelése. Általában sajnos nincsen, és ennek pótlása 15-20e Ft/fm, falvastagságtól és technológiától függően.

Ez amiatt fontos, mert a lábazati hőszigetelés itt is csak zártcellás lehet, ami fokozottan gátolja az alulról felszívott és kifelé távozó pára útját, emiatt az csak befelé tud menni, ledobva ott a vakolatot.

Ismerős a kép, amikor a vályogháznál a fal aljánál pereg le a festék, omlik a vakolat? Az oka az, hogy "jó cementes" lábazati vakolattal elzárták a pára útját kifelé, alulról pedig hiányzik a vizszigetelés, igy csak egy útja marad... Ilyenkor szokás általában belül is jó cementes vakolattal felvakolni a falat, ami által egyre páradúsabbá teszik a falazatot, aminek a tartószilárdsága jelentősen csökken.

2. Nagyon fontos a tetőről lejövő és a felszíni csapadékvizek elvezetése a falak mellől. Ez ereszcsatorna felújítással/pótlással, és járdaépítéssel jár együtt, rosszabb esetben draincsövezéssel.

3. A falra csak Open EPS rendszer, vagy vakolható kőzetgyapot kerülhet. Sajnos mindkettő drágább, mint a normál EPS, ráadásul a kőzetgyapottal a hepehupás falon nehezebb is dolgozni.

A külső nemesvakolatnak szintén páraáteresztőnek kell lennie.

4. Fokozottan oda kell figyelni a megfelelő szellőztetésre.

Emiatt manapság már nem a szegények vesznek vályogházakat, hanem azok, akik gazdagok, és van pénzük mindezekre...