Barkács sztorik, képek

Korábbi posztban kiveséztem hogyan lehet hőszigetelt, járható padlást csinálni betongerendás födémen, most elérkezett az idő a fafödémes változatnak is.

Rengeteg régi ház van az országban, ahol a födémet fagerendák biztositják.

(a posztban szereplő dolgok újabb fafödémre is érvényesek)

Itt a rétegrend fentről-lefelé (kivülről befelé):

- salak vagy agyagtapasztás

- hézagos deszkaburkolat

- fagerendázat légréssel (12-15-18 cm)

- deszkaburkolat

- nádszövet

- vakolat

Ennek a födémnek a hőátbocsátási tényezője U=1.02 W/m2K, ami gázfűtés esetén kb 900 Ft/m2/év költséget jelent.

Nálunk is ilyen födém van a régi házrészen, természetesen hőszigeteltem, mielőtt beköltöztünk.

A rétegrend igy alakult:

- 2x10 cm olcsó bálás gyapot

- salak

- hézagos deszkaburkolat

- fagerendázat légréssel (12-15-18 cm)

- deszkaburkolat

- nádszövet

- vakolat

Igy a hőátbocsátási tényező U=0.18 W/m2K lett, ami máris csak kb 170 Ft/m2/év fűtésköltséget jelent, tehát 80%-nyi megtakaritást elértem azzal, hogy egyszerűen leteritettem a bálás gyapotot a kiüritett padlásra (a falak külső széléig kihajtva).

Sokan kérdezik tőlem, hogy milyen fólia kell, és hova.

HA van salak/agyagtapasztás, arra mehet párazáró fólia, mivel ez a réteg párapufferként működve kiegyenliti a párát, az nem a faszerkezetben fog "megállni"

HA nincsen salak/agyagtapasztás, SEMMILYEN fóliát nem szabad rakni, mert a lakótérből távozó pára ilyenkor a fafödém gerendáiban dúsul fel, táptalajt adva a kártevőknek/gombáknak.

A legjobb megoldás a párazárásra az lehet, hogy alulról gipszkarton álmennyezet készül, és annak a lécváza fölé kerül be a párazáró (hőtükrös) fólia (lásd mennyezetfűtés házilag posztban)

A gyapot tetejére páraáteresztő fóliát vagy geotextilt szabad rakni, ez arra szolgál, hogy 

- ne porozzon a gyapot

- ha a cserép zárása nem tökéletes, akkor felfogja az esetleges porhavat/nedvességet

- engedi kiszellőzni az alulról jövő párát

(páraáteresztő fóliánál a "szőrös" fele kerül a gyapotra, és a feliratos kerül felfelé)

Ennek a megoldásnak az a hátránya, hogy a padlás nem járható/pakolható.

Ebbe futottunk mi is bele. Az egyik szobát eddig amolyan lomtárnak használtuk, ám most belaknánk, így az oda száműzött cuccoknak (háztartási gépek dobozai, tartalék kerámiák/parketták, karácsonyi diszek, stb) kellett egy olyan hely, ami nem párás (mint a régi pincénk), és nem kell állandóan arrébb pakolgatni (mint a garázsban).

A döntés megszületett: a padlás egy részét pakolhatóvá kell tenni.

Gondolom már mindenki hallott a legújabb agymenéséről a kormánynak, melyben kvázi a tervezőirodák államosítására készül.

A 444.hu megkérdezte Lázár Jánost, hogy "WTF?"

"Elvi döntést hozott a kormány, hogy az EU-s pénzek elköltése körül amit csak lehet, azt az állam végezze el. Ha egy nyílászáró cseréjéről van szó, akkor több megy el szakértésre és tanácsadásra, mint amennyibe az ablak kerül - mondta."

Elmesélek egy sztorit, Janikám.

Tavaly pont ilyentájt, illetve kicsit korábban az NFÜ kiírt egy pályázatot a középületek energetikai korszerűsítésére, amire a kisváros, amiben élek, ráugrott (sok másik önkormányzattal együtt). A cél a helyi, igencsak lepusztult városháza korszerűsitése lett volna, nyílászárócserével, hőszigeteléssel, gépészeti és elektromos felújitással.

Két hét alatt négyszer módositottátok az NFÜ által kiadott anyagot, aminek kapcsán ennyiszer kellett áttervezni az épületet, hogy az általatok megadott beruházás-megtérülés arány megmaradjon, azaz érthetőbben: hogy egyáltalán lehessen pályázni.

Karácsony előtt még küldtetek egy módosítást, péntek délután. Úgy, hogy a leadási határidő hétfő reggel volt.

Szerinted mit csináltam azon a hétvégén, immár ötödszörre?

Jól gondolod. Dolgoztam azon a kibaszott terven. Megint. Ötödszörre, egy vállalási árért.

A legfőbb átdolgoznivaló az ablakokat érintette, mivel ezek képviselték a legnagyobb költséghányadot az egész beruházás kapcsán. Igy lett az alu profilú, 3 réteg üvegezésű, árnyékolóval ellátott nyilászáróból előbb műanyag profil+aluboriítás, majd kétréteg üvegezés, majd sima műanyag tokszerkezet, immár árnyékoló nélkül.

Igazad van. Több időt vett igénybe, mint kellett volna, MERT TI ELBASZTÁTOK ODAFÖNT A KIÍRÁST. Nem egyszer, hanem sokszor, egymás után.

Januárban egyébként volt még pár módosítás, aminek következtében a végére kijött az, hogy szinte senkinek nem éri meg pályázni, mert az előírt megtérülési mutatókat lehetetlen hozni a valóságban.

(Az önkormányzat kifizette a tervezési munkát. Igaz, júliusban.)

Szóval itt tartunk. Hová küldjem az önéletrajzomat? Melyik Járási Tervezőirodához leszek beosztva?

Nyáron kaptam egy felkérést, hogy egy meglévő épület elbaszott, beázó részét nézzem már meg, és adjak javaslatot a helyes kijavítására.

Megnéztem, elég egyértelműen látszott, hogy a korábbi hibás rétegrendi kialakítás és kivitelezés miatt ázott/penészedett. Készítettem rá egy anyagot, kivitelezési csomópontokkal, rétegrendekkel, úgy, hogy bárki nyugodtan aludjon utána.

Emberünk kért még egy részletes költségvetési kiírást is, hogy tudjon árajánlatokat kérni. Megcsináltam, bár ez már nem volt benne a vállalási árban. 

Ezzel az anyaggal ő elkezdett házalni, majd a végén az általam ajánlott kivitelezővel meg is állapodott. A bontás után kimentem én is, és látszódott, hogy a szerkezetben áll a víz, a vízszigetelést sima mezőgazdasági vastag fólia képviselte, lejtésről és megfelelő hőszigetelésről szó sem volt (pontosan ahogy előre boritékoltam).

Pár hónap alatt elkészült a munka, majdnem kompletten. A majdnem azért, mert mostanra már az időjárás nem teszi lehetővé a homlokzati színezést.

Emberünk véleménye:

- nincs teljesen kész a munka (színezés nem készült el)

- szerinte a lapburkolat fugázása ki fog fagyni a télen (a kivitelező csak az ő unszolására, és az ő felelősségére vállalta be a novemberi burkolást)

- szerinte úgyis be fog ázni/penészedni fog

ezért nem fizet egy vasat sem.

(Halkan teszem hozzá, hogy engem sem fizetett ki még mindig. Gondolom akar várni pár évet, hogy az általam kiadott rétegrendek beválnak-e...)

A kivitelező ismerősöm kénytelen visszamenni alkalmazottnak, mivel a családot etetni kell. Jól dolgozott, becsületes volt, mindig felvette a telefont bárki is hívta. 

Nem véletlenül mertem őt ajánlani az ügyfeleimnek. 

Csak egy ilyen kis szemétláda elég ahhoz, hogy egy kis céget bedöntsön. A melósok is szétszéledtek, mennek máshová, más keze alá.

Mi marad nekünk?

- olyan kivitelezők, akik szarnak bele mi van lerajzolva és előirva, megcsinálják a fejük után, nem várva ki a technológiai szüneteket sem (száradás, időjárási körülmények, stb)

- kilopják az anyagot az egészből

- előleget kérnek, majd jó esetben csak késnek, rosszabb esetben el is tűnnek 

- elérhetetlenek, az esetleges javításokat nem fogják megcsinálni

- nem fizetés esetén (mondjuk hibás teljesítés miatt visszatartana pár %-ot a megrendelő) életveszélyesen megfenyegetik a családot

A normális kivitelezők árat emelnek, mert az ilyen veszteségeket kompenzálni kell (amíg bírják anyagilag), és az emberek kézről-kézre adják őket, megfizetve a többletet a rendes munkáért.

Csak éppen Kelet-Európában mindenki az árat nézi elsősorban, és úgy gondolja, majd ő felügyeli a munkát, bármilyen kontárral elbír. Vagy a másik verzió, hogy nem is akar fizetni a munkáért, bezárkózik a tömör kerítése mögé. 

Ha meg "véletlenül" megrakják, mint a lovat, akkor rohan rendőrhöz, bíróságra sírni, hogy önbíráskodás.

Az, b+.

Megérdemelnéd.

Az 1x1 sorozattal próbálok egy kis fényt vinni abba a félhomályba, ami körülveszi az egyszeri építkezőt. Lesz szó fűtésről, hőszigetelésről, falazatokról, nyílászárókról... remélhetőleg közérthetően, számokkal alátámasztva.

Egyik ügyfelem vacillál a különböző fűtési rendszerek között, többfélében gondolkozik. Mivel mindegyik gyártó értelemszerűen a saját termékét próbálja ráerőltetni, szüksége volt egy összehasonlításra.

Az épület alacsony energiás:

A rangsor:

Részletes(ebb) számitások a tovább mögött.

Januártól a tervezési díjaknak kötelező alsó és felső határát jelöli ki a nemrég megjelent rendelettervezet.

A díjat a kivitelezési költséghez köti, eszerint a legalacsonyabb díj 5.9%, a legmagasabb 9.6% lehet, ennek 45%-a engedélyezési terv, 55%-a kiviteli terv. (40-100 millió közötti beruházás esetén, alatta nincs megszabva)

"A szakmai kamarák feladata az, hogy díjszámítási szabályzatban osszák fel a tervezési díjat az építész és a szakági tervezők között." - áll a tervezetben.

Ez az ár csökkenthető 20%-al, amennyiben az épület "egyszerű", és növelhető ugyanennyivel, ha "bonyolult".

Nézzünk egy példát, családi házra:

Egy mai átlagos anyagokból épített, de jól hőszigetelt házat 180-200e Ft/m2 (bruttó beépitett területre vetítve) áron fel lehet építeni kulcsrakészre, CSAK AZ ÉPÜLETRE VONATKOZTATVA.

A tervezési díj tehát engedélyezésre:

180e Ft x 5.9% x 45%=4779 Ft/m2 alsó hangon.

Engedélyezéskor kell építész munkarész, statikai munkarész, közmű- és kéményegyeztetés. (átlagos esetben nem kérnek talajmechanikát, hivatalos kertészeti tervet, vagy geodéziai felmérést)

Egy nettó 100 m2-es, földszintes, "egyszerű" épület bruttója kb 120 m2.

120 x 4779 x 0.8 = 458.784 Ft (+ÁFA) az engedélyezési terv alsó hangon, és 560.736 Ft a kiviteli terve.

-

Mint családi házakat tervező építész a rendeletet támogatnám, de:

- nem árulok el nagy titkot, de ezt az árszintet tervezésre manapság (a válság óta) nem lehet megütni, mert az építtető talál bőven olyanokat, akik töredékéért elvállalják.

(Nemrég felhívtak árajánlat ügyben egy 220 m2-es családi ház kiviteli terveire. Beszélgettünk, és megkérdezte mennyiért vállaltam volna az engedélyezési tervet. Ugyanis aki készítette, nettó 68.000 Ft-ot kért összesen, statikával együtt!)

- tegyük fel, hogy mégis kifizetik. Ebben az esetben viszont az engedélyezési és kiviteli terv között árkülönbözet nagyon kevés, lévén a kiviteli tervben sokkal több szakági tervező van, sokkal több munkával. Aránytalan az egész, ebben a formában

- mára eljutottunk szerencsére oda, hogy az építtetők 90%-a (nálam) kér kiviteli tervet is, mert belátható, hogy egy jól hőszigetelt épülethez a kőműves helyben improvizálása már kevés, a hőhidak és egyebek kiküszöbölésére kellenek a csomópontok és egyéb részletrajzok. Valamint a normális és összehasonlitható árajánlat kéréshez kell egy rendes költségvetési (és anyag)kiirás.

Egy nettó 100 m2-es házra viszont nem fognak kifizetni 1 millió forint tervezési díjat (+ÁFA), bármennyire is szeretné a szakma...

Ha nem ütött volna be a válság, és dübörögne a gazdaság, akkor TALÁN eljutottunk volna már ide, de manapság a 2002 körüli árszinteken mozgunk, ha tervezünk, és enni akarunk adni a családnak.

Ha Kheopsz ma élne, tuti ilyet építtetne. (forrás)

Terveztem egy ismerős házaspárnak egy tető átalakítást a meglévő kockaházukra, a sima sátortető helyett.

Kérésük az volt, hogy az egész tetőtér később beépíthető legyen lakótérnek, így kapott egy emelt térdfalas tetőszerkezetet. Mivel a meglévő födémhez nem akartunk hozzányúlni, így dupla koszorúval és vasbeton pillérekkel lett megoldva a dolog. A födém vasbeton gerendás volt, betontálcákkal, rajta 25 cm salakkal.

Ennek a hőátbocsátási tényezője 1.3 W/m2K, ami gázfűtés esetén 1170 Ft/m2/év, fafűtésnél 700 Ft/m2/év hőveszteséget "termelt".

A salakot letakarították (27 m3) teljesen, így a födém/falak/alapozás terhelése is csökkent, a tetőtérbeépítés után körülbelül azonos lesz majd a terhelés.

A hőszigeteléshez a szempontok:

- teljes felület járható/pakolható legyen

- hiába javasoltam a tökéletesen jó bálás gyapotot, ők ragaszkodtak a táblás (jóval drágább) gyapothoz

- 15+10 cm-t javasoltam, 2x15 cm lett belőle