Barkács sztorik, képek

Helyszűkében lévő gazdagoknak ajánlom. Hidraulika működteti, áramszünet esetére van egy beépitett kis vészgenerátora. (forrás)

Olyan özönvizet kaptunk a nyakunkba, hogy a vendégek pár fröccs után Noé bárkáját kezdték keresni, hiába is mondtam nekik, hogy disznóból már biztos megvan a pár... Esett, esett, és esett napokig. Szerencsénkre nálunk nem volt patak, vagy ilyesmi a faluban, csak a jó szarul karban tartott esőviz-elvezető rendszer. Igy aztán mi is térdig jártunk sokszor a vizben, lassan kezdett úszóhártya nőni a lábujjaim közé.

Mikor egy kis levegőhöz jutottunk, kimentünk Böbével a házhoz felmérni a károkat. Szerencsére nem volt vészes a dolog, bár az udvarban nagy tócsákban állt a viz, néhol 60-70 centi mélyen. A házba csak kinkeservesen jutottunk be, mert a bejárati ajtó rendesen kapott a tetőről lecsorgó vizből (nincs ereszcsatorna még), és úgy bedagadt, hogy semmivel sem tudtuk kinyitni. Szerencsére az egyik ablak nyitva maradt, azon keresztül bejutottunk. Beázásnak nyoma nem volt, a külső vakolat hiánya miatt pár helyen átázott a fal, de semmi komolyabb. Megkönnyebbülten indultunk haza, közben azt beszéltük, kéne valami előtető a bejárati ajtó fölé, hogy ez ne fordulhasson elő többször. Meg különben is, nem árt egy fedett kis rész, ahol az ember nem ázik szarrá, amig mondjuk a kulcsot keresgéli. Sanyira és Gyula bá'-ra nem akartam bizni az ácsmunkát, hiszen ez látszani fog, nem lesz beburkolva semmivel alulról, szépnek kell lennie.

Másnap Imi szállitotta a megoldást, amikor a háznál méregettük a leendő előtetőt. Az öregek otthonába nemrég bekerült egy különleges páciens, akit fiatal kora ellenére gondozásba vettek. Igazából kézről-kézre jár az országban a különböző intézetek között, mert a skizofréniájával nem igazán tudnak mit kezdeni. Nem egyszerű skizofréniáról volt szó, hanem ennél durvább a dolog. Karcsi - igy hivták - minden ébredése után más embernek képzeli magát. Hol Napóleonként követelte magának a vizilovát (Waterloo), hol Platónnak képzelve magát tartott szónoklatokat az ebédlőben, eltakarva a betegek elől a Budapest TV távgyógyitóját. Egy szó, mint száz, kibaszták mindenhonnét, jelenleg most nálunk tartózkodik.

- És ez nekünk miért jó? - kérdeztem Imit.

- Reggel voltam bent, összefutottam vele a folyosón. Jézusnak képzeli magát!

Bambán néztem rá.

- Jézus apja ács volt! - csapott a vállamra. - Csak ellesett valamit az öregtől...

Mit veszithetünk? Elmentünk érte.

Azt hiszem ezzel új értelmet nyert a "feltekeredett a fára" :) (forrás)

Első látásra azt mondanám, hogy almaürét gyárt ezzel a szörnyeteggel. De igazából halvány lila fingom sincs...

A mostani csapadékos időjárásban vannak dolgok, amik jól jöhetnek vizálló kivitelben.